A Zope viszonylag rövid múltra visszatekintõ szabad szoftver. Érdekes módon eredetileg kereskedelmi termék volt, amit egy konkrét megrendelés teljesítéséhez fejlesztettek ki. Késõbb egyes részei szabadon hozzáférheõvé váltak, majd tavaly õsszel az egész csomag új néven ingyenessé vált. Innentõl kezdve fejlõdése rendkívül dinamikus és a legújabb technológiák sora (WebDAV, XML stb.) épül be a termékbe. Mivel a legtöbb forrást Pythonban írták és csak néhány a teljesítmény szempontjából kritikus rész készült C-ben, a Zope – kihasználva a Python multiplatformos voltát - több operációs rendszer alól is elérhetõ. A keretrendszer gazdag szolgáltatásválasztékának és Python nyelv egyszerûségének köszönhetõen gyorsan tudunk vele elegáns és látványos web helyeket fejlesztni. Objektumorientált fejlesztési megközelítésének köszönhetõen szabványos megoldásokat kínál az információk megosztására, átadására és a rendszerkomponensek elérésére. Az objektumorientált fejlesztésekben járatos programozóknak nem kell speciális cgi és http ismeretekre szert tenniük, csak alkalmazniuk kell megszokott módszereiket és objektumainkat a Zope szinte automatikusan elérhetõvé teszi a web-en keresztül is. A rendszer teljesen automatikusan végzi a „bejövõ web kérés->objektum->eredmény” konverzókat:

A Zope telepítését, adminisztrálását és a zope-os fejlesztési módszereket szeretném áttekinteni ebben a sorozatban. Az elsõ részben igyekszem minden információt megadni, ami a rendszer telepítéséhez, elindításához és az ismerkedõ lépések megtételéhez szükséges.

Mint említettem a Zope több platformon létezik. Az alábbiakban a különbözõ Windows variánsok és a Linux alatti telepítéshez nyújtok segítséget. A Zope magában is mûködõképes, tartalmazza mindazokat a szoftvereket, amik használatához elengedhetetlenül szükségesek. Szeretném külön is hangsúlyozni, hogy használatához még web szervert sem kell telepítenünk, mert beépítve tartalmaz egyet!

Nézzük elõbb a windows-os telepítést! A telepítõ önkicsomagoló exe, ami a szokványos „melyik könyvtárba is települjek?” kérdésen túl, alig kérdez valamit:

• meg kell adnunk egy site nevet, ami bármi lehet
• a telepítõnek szüksége van egy superuser-re, akit a késõbbiekben a felületen keresztül már nem lehet megváltoztatni
• Windows NT Server vagy Workstation esetében lehetõségünk van szervizként használni a Zope-ot. Ekkor a szerviz neve a site név lesz. Ezt az utat kell választanunk, ha meglévõ Web szerverrel szeretnénk egybeépíteni a Zope-ot.

• Hozzunk létre egy könyvtárat, ami alá a Zope-ot fogjuk telepíteni: mkdir /usr/local/dc
• csomagoljuk ki a Zope-ot az elõzõkben létrehozott könyvtárba (feltételezve, hogy az aktuáliskönyvtár tartalmazza a tömörített fájlt): gzip -cd Zope-1.10.3-linux2-x86.tgz | (cd /usr/local/dc; tar -xvf -)
• a beépített ZopeHTTPServer tervezett használatát feltételezve, a következõ utasítást adjuk ki a /usr/local/dc/Zope-1.10.3-linux2-x86 könyvtár alól: ./install -susername:password -usysuser. Ahol “username” egy tetszõlegesen választott superuser, sysuser pedig az a linux user legyen aki alatt futtani akarjuk a Zope-t (beállítja a var könyvtár jogosultságait).

Mint említettem a superuser adatai késõbb a felületen keresztül nem változtathatóak meg, ehelyett a Zope könyvtárában található access fájl tartalmát kell szerkesztenünk. A fájl formátuma: username:password:domain. A domainel lehet korlátozni, hogy a superuser honnan jelentkezhet be.

A Zope összeépítése meglévõ web állomással sokak számára nagyon vonzónak tûnhet, hiszen így a további fejlesztés során már a Zope gazdag funkcionalitására is támaszkodhatunk, de nem kell lemondanunk megszokott rendszerünk bevált eszközeirõl és meglévõ alkalmazásainkat is változtatás nélkül tudjuk tovább üzemeltetni. A Zope doc alkönyvtárában találunk egy rövid leírást arról, hogy ezt hogyan is kell csinálni. Ne az éles rendszerünkön kisérletezzünk vele, mert ez nem mindig szokott elsõre sikerülni! A dokumentáció ebben a témakörben meglehetõsen szûkszavú, de a levelezési lista és a www.zope.org cím rengeteg hasznos anyaggal rendelkezik ebben a témakörben.

Az ismerkedés során mindenkinek a beépített ZopeHTTPServer használatát javaslom, mert ez nem igényel semmi extra erõfeszítést valamint nem a Zope és Web szerverünk összeépítésének problémáival kell az elején szembesülnünk.

Három alkönyvtárra szeretném felhívni a figyelmet, melyek a késõbbiek során kiemelt jelentõséggel bírnak. Talán az elsõ és legfontosabb a ./var könyvtár, ahol többek között a Zope integrált adatbázisa is található. Ne feledkezzünk meg rendszeres mentésérõl! A ./pcgi könyvtár a rendszer egyik legfontosabb komponensét tartalmazza, ami a web objektumok “tartós életét” biztosítja. A harmadik a ./lib könyvtár, amin belül a python1.5 a Python disztribució részét képzõ modulokat tartlmaz, a ./lib/python pedig maga a Zope.

Miután sikerült megküzdenünk a telepítéssel nézzük, hogyan is néz ki a Zope mûködés közben.Windows alatt a .\start.bat Linux alatt a ./start indítja a ZopeHTTPServer-t. Ezt követõen kedvenc browser-ünket irányítsuk a Zope nyitó lapjához: http://localhost:9673. Innen a QuickStart-ra kattintva egy rövid ismertetõt olvashatunk, ami egyben egy minta alkalmazás is. A management screen a rendszer adminiszrálására/fejlesztésére való, eléréséhez szükségünk van a superuser adataira. Késõbb újabb felhasználók felvételével természetesen mások is hozzáférhetnek ehhez a laphoz. A management screen felépítése egy fájlkezelõ felépítését követi: bal felõl fastruktúrában látjuk a mappákat, jobb felõl pedig a mappák tartalmának különbözõ nézeteit tekinthetjük meg füles lapok segítségével:

• Control Panel: ezzel lehet az integrált adatbázis és a telepített alkalmazások adminisztrálását végezni. Az alkalmazások meghatározott felülettel rendelkezõ Python programok, amelyek új funkcionalitásokkal bõvítik a Zope-ot(pl. különbözõ adatbázis konnektorok).

• A QuickStart “forrása”.
• acl_users mappa tartalmazza a legfelsõ szinten definiált felhasználókat. Jelenleg nem tartalmaz senkit, hisz a superuser-en kívül még nem definiáltunk felhasználót.

A jobb oldal füleslapjainak száma és tipusa objektumfüggõ. A leggyakoribb füles lapok a következõek:

• Contents: a konténer tipusú elemekhez (pl. mappa) elengedhetetlen. Ezen a fülön definiáljuk a tartalmukat.
• Import/Export: segítségével a mappák tartalmát tudjuk különbözõ Zope helyek között mozgatni.
• Find: hatékony keresést valósít meg a mappákon belül
• Properties: a legtöbb elemnek van ilyen füle. Az adott alkalmazás paramétereit lehet itt beállítani. Például adatbázis konnektorok esetében a kapcsolatfelvétel adatait tartalmazza(felhasználó, jelszó stb.)
• Security: itt állítjuk be hogy az egyes role-ok milyen jogosultságokkal rendelkeznek a konkrét objektum esetében.
• Help: online help
• Undo: tranzakciók naplója és tranzakciók visszapörgetése
• Edit, View, Upload: a fájl jellegû elemek esetén szerepelhetnek. Leginkább a html fájloknál használjuk szerkesztésre, a html fájl megnézésére illetve valamilyen html szerkesztõvel korábban elkészített fájl betöltésére.

Talán már a fentiekbõl is látható a Zope egyik alapfilozófiája: az integrált adatbázisban tárolt objektumok fastruktúrába vannak rendezve és browserbõl nézve fájlrendszerszerû megjelenítést biztosít a számunkra. Ami nem látszik, hogy ezek az objektumok inteligensek, tudnak egymásról és egymás attributumairól ezért egyszerûen lehet közöttük adatokat áramoltatni.

• url és objektum között egyértelmû összerendelés van:például a /pista/levelek/fejlec?irsz=2011 cím azt jelenti, hogy pista objektum levelek objektumainak fejlec metódusát vagy dokumentumát hívjuk az irsz paraméterrel.
• akvizíció: speciális Zope tulajdonság, aminek segítségével az objektumok megosztják egymás között az információt. Például egy Z SQL Method úgy használhatja az õt tartalmazó mappa tulajdonságait mintha az a sajátja lenne.
• jogosultsági rendszer mûködése: tetszõleges mappához lehet user mappát adni. Egy adott mappában létrehozott felhasználók az adott mappában és onnan lefelé valamennyi mappában élnek. A felhasználókat role-okhot rendeljük és a role-okra engedélyezünk jogosultságokat az egyes objektumoknál. A role-ok egyfajta felhasználó szerepet, viselkedési módot testesítenek meg. Az objektumoknak egyedi az objektumra nézve speciális jogosultságai is lehetnek, amit az objektum fejlesztõje határoz meg. A jogosultságok kiosztását a role-ok között vagy megadjuk vagy eggyel magasabb szintrõl örököltetjük. A jogosultsági beállítások adminisztrációját a jobb oldal Security fülén lehet elvégezni minden objektum esetében. Ezen a fülön lehet új role-okat meghatározni. A rendszer hierarchikus felépítésébõl következõen egyes részfáknak lehet saját adminisztrátora s így nem egy embernek kell az egész webhelyet kezelnie.

• Sokak által kedvelt funkció a session, aminek segítségével úgy módosíthatom a webhelyszínt, hogy a módosításokat csak a sessionhöz csatlakozó felhasználók érzékelik míg a többiek az eredeti oldalakat látják. Innentõl kezdve nem kell a fejlesztõknek másolatokon dolgozniuk és elkerülhetõek az ebbõl származó konfliktusok.
• Fejlett undo funkció révén a módosítások visszapörgethetõk. A módosítások logja a mappák Undo fülén tekinthetõ meg illetve itt lehet a nem kívánt módosításokat meg nem történté tenni. Gondoljuk csak meg milyen hatékony eszköz lehet ez a sessionnel kombinálva(mivel egy session egy tranzakciónak számít)!

• A felületen keresztül programozás nélkül

• Külsõ metódusok használata

Remélem, hogy e rövid áttekintéssel sikerült megvilágítanom a rendszerben rejlõ lehetõségeket és sokakban felkeltettem az érdeklõdést e nagyszerû eszköz iránt. A következõ rész a programozás nélküli fejlesztés és a DTML scripting rejtelmeirõl és lehetõségeirõl fog szólni. Addig is mindenkinek bátran ajánlom telepítését! Hiszem hogy használata igazi felüdülés lehet a profiknak, a kezdõknek pedig egy biztos kiindulópont a webes technológiák dzsungelében.

• www.zope.org:
• webdav.zope.org: WebDAV teszt szerver
• www.python.org